Sütő László testvér 1940. október 4.-én született Szilágygoroszlón, hívő szülők gyermekeként. Az elemi iskola elvégzése után asztalos szakmát tanult, melyben nagy szorgalommal dolgozott.

Ifjú kora legszebb idejében tizennyolc évesen kérte és fogadta el bűnei bocsánatát. Hite vallomására Dénes Ferenc lelkipásztor, 1958. november 14.-én Szilágyballán, bemerítette. A mennyei Atya kirendelte számára a segítőtársat is Petkes Rebeka személyében, akivel házasságot kötött Szilágygoroszlón, 1968. május 2.-án. Házasságukat Isten öt gyermekkel ajándékozta meg, akik születésük sorrendjében: Melinda, László, Rebeka, Katalin és Ágnes.

Sütő László testvér elhívatást nyert az Úrtól lelkipásztori szolgálatra és ennek nyomán jelentkezett a Bukaresti Baptista Teológiára. Sajnos akkor nem minden elhívatott jelentkezőt vehettek fel a szigorú létszámkorlát miatt. De akit az Úr szolgálatra hív annak ez sem lehet akadály.1977-ben a Kiskapusi körzet lelkipásztorává avatták. Felesége elmondása alapján később a Bukaresti Teológia igazgatója a nagy gyülekezet nyilvánossága előtt kért elnézést azért, hogy nem vehették fel a hallgatók sorába. Természetesen az elhívott lelkipásztor minden lehetőséget megragadott arra, hogy hite mellé tudományt ragasszon, a szolgálat eredményessége érdekében. Nagyon alaposan készült az igehirdetésekre. Szívesen alkalmazta a Biblia-tanulmányozó sorozatokat, sokat evangélizált, nagyon szerette a fiatalokat és azok is őt. A mai napig emlegetik áldott szolgálatát, amelyet közöttük végzett.
1985-ben elfogadta az Érmihályfalvai körzet meghívását, ahol nyugalomba vonulásáig szolgált. Erre az időszakra esett a romániai forradalom. Feljegyzéseiben a következőt írja: „1989. december 22.-én két fiatalember jött a parókiára, arra kért, hogy azonnal menjek, mert fel akarják gyújtani a rendőrséget, ahol 24 rendőr tartózkodik és egy utánfutó szalmát odaborítottak a bejárathoz, majd elengedték őket. Este körülbelül 1000-1500 ember előtt a református templom-kertből igét hirdettem. . . . én a zsoltárokból idéztem: „a jövendő a béke emberéé!" /Zsoltárok 37, 37./ igét. Nem a bosszúállásé, nem a megtorlásé, az egymás nyakának esésé ez a várt nap. Ez a megbocsátás, a kibékülés napja."
1999. július 11.-én költözött Ócsára. Sütő László testvért úgy ismertem meg, mint aki nem fél a munkától. Legyen az sátor-építés, vagy éjszakai őrzés ezek lehetőséget adtak a közösség építésére, személyes kapcsolatok erősítésére. Ha bármilyen szolgálatra, vagy ha igehirdetésre kértem kész volt rá egészen addig, amíg egészségi állapota engedte. Örömmel vett részt a lelkipásztor-munkaközösségi alkalmakon is. Szívesen megosztotta tapasztalatait, de nem panaszkodott sem a szolgálat nehézségei miatt, sem egészségi állapota miatt.
Nagy megtiszteltetésnek tekintette, hogy nyugalmazott lelkipásztorként a kondorosi körzet gondozására kérte fel egy időre egyházunk vezetősége. Feleségével együtt nagy örömmel utaztak a szolgálati utakra. Elköltözése után tudtam meg, hogy élete vezérigéje volt Spurgeonnak a „Harmatgyöngyök és Aranysugarak" című elmélkedéséből a születésnapjára kijelölt ige és az ahhoz fűzött magyarázat. „világos lesz még este is." /Zakariás 14, 7./
Életrajza befejezéséül egy részlet az elmélkedésből:
„Az Úr népe világosságnak örvend még a halál óráján is, a hitetlenség remeg és retteg, az árny leszáll, az éj jön, az élet végéhez közeledik. Óh nem, kiállt a hit, éppen most van vége az éjszakának és felvirrad a valódi nap. Megjött a világosság, a halhatatlanság világossága, Atyád arcának világossága. Tedd össze lábaidat ágyadon, nézd az üdvözült lelkek várakozó seregét! Angyalok visznek el téged. Élj boldogul szeretett lélek, te elvitettél, integetsz kezeddel. Óh, most lesz világosság! A gyöngykapuk nyitva, az aranyutcák ragyognak a nemes jáspis csillogásától. Mi behunyjuk szemeinket, de te látod a láthatatlanokat, élj boldogul testvér, nálad már világosság van estvének idején, nálunk még nem."
/Összeállította és Sütő László lelkipásztor temetésén, 2012. február 21.-én felolvasta Nemeshegyi Zoltán./