Gyülekezet

Az ócsai baptista gyülekezet „fogantatása” egy budapesti városszéli csárdában, ún. Tüske csárdában történt, 1887 tavaszán. Ide tértek be kicsit megpihenni az Ócsáról Budapesten piacozó asszonyok.

Ócsai Baptista Gyülekezet - 1913

Egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy egy 22 év körüli ember – egyszerű lajbis parasztfiú, akit Udvarnoki Andrásnak hívtak – előállt és a csárda közönségének ámulatára, magával ragadó isteni erővel Jézus Krisztusról, Isten szeretetéről és a megtérés szükségességéről kezdett beszélni. Néhány ócsai asszonyra úgy hatottak szavai mintha egyenesen Isten szólt volna hozzájuk. Három asszony még abban az évben augusztus 22-én be is merítkezett.

Újabb megtérőre évekig kellett várni, de nyolc év alatt már 50-60 tagú volt a gyülekezet.

A Kiss Ernő utca 14. szám alatt lévő imaházunk 1897-ben épült. Azóta többszöri bővítés által nyerte el jelenlegi formáját és méretét.

A századfordulóra misszióterületből támaszponttá vált, az igehirdetéseket rendszeresen százas létszámú tömeg hallgatta. 1902–ben pedig Ócsára meghívták az első helyi prédikátort Szabó András személyében. 

Ettől kezdve olyan gyorsan fejlődött a gyülekezet, amire Európa-szerte alig találunk példát.
Az evangéliumi szemléletű, egyéni döntésre épülő protestáns, bibliás szemlélet iránt fogadás volt tapasztalható.
Az érdeklődők és szimpatizánsok többszörösen meghaladták a taglétszámot. Mivel a gyülekezetbe jutást szűrték, a megfelelő morális életmódot pedig komolyan megkövetelték, bejutni a gyülekezetbe egyáltalán nem volt egyszerű. Ez ellentétben áll a baptisták feltételezett „tagtoborzásával”.

A XX. Század első évtizedeiben három olyan történelmi 

jelentőségű eseményt ismertünk föl, ami nemcsak belmissziós jellegű, hanem hatása volt a szélesebb magyar társadalom helyi és országos körülményeire.

Ócsai Baptista Gyülekezet - 2012

1) Az 1905-ös miniszteri rendelet a baptisták állami elismeréséről, az úgynevezett „ócsai hitvallás” alapján mondta ki az akkori „darabont kormány” vallás és közoktatási minisztere, Lukács György.

2) Az egyházi iskolák elutasító magatartása a baptista szülők gyermekeivel szemben arra ösztönözte a gyülekezetet, hogy felekezeti elemi iskolát szervezzenek.. Az iskola mindössze egyetlen tanéven át működött (1905-1906). 70-80 gyermek látogatta, más vallásúak is.

3) Joó Ferenc és neje (Málics Rozália) helyi lakosok 1912-ben egy kisebb birtok adományozásával árvaház alapítását kezdeményezték. Különösen az 1914-es világháború kitörése után vált szükségessé az árvák gondozása. Akkor az intézmény Ócsáról már Budára költözött és az akkori Joó Ferenc féle birtok az árvaház éléskamrája lett.

Az ócsai gyülekezet a világháborús megtorpanás után a huszas években ismét fellendült, és újra megközelítette a százas taglétszámot, ami több prédikátor szolgálati ideje alatt a második világháború végéig ezen a szinten stabilizálódott.”

 A II. világháború sokirányú problémát és megpróbáltatást jelentett a gyülekezetnek is. A gyülekezet tagjai közül 12-en vonultak be hosszabb-rövidebb időre, katonai szolgálatra. Az ő hiányuk erősen éreztette hatását nemcsak a családokban, hanem a gyülekezetben is. Tresánszki Vilmos lelkipásztor nagy gondot fordított a gyülekezet belső életének a rendezett és jól szervezett működésére és fejlődésére. Felvirágzott az ének zene szolgálat és a vasárnapi iskola és ifjúsági munka is jó rendben működött.

Az 1950-es évektől kezdődően és az 1960-as években lelki fellendülés jellemezte a gyülekezetet Hetényi Pál és Kovács Géza lelkipásztorok munkája nyomán.

Az 1970-es évek gyümölcse az imaház bővítés átalakítás elvégzése melyben, példaértékű munkát vállalt az akkori lelkipásztor Fodor János. Eközben a lelki munkában is állhatatosan helyt állt.

Az 1980-as évektől a lendületes misszió jellemezte a gyülekezetet László Imre lelkipásztor vezetésével egészen a 90-es évek közepéig, amikor történt némi megtorpanás. 1990 évtől napjainkig Erdélyből 85 személy települt át, akik gyülekezetünkhöz csatlakoztak. 1995-től tizenkét éven keresztül évente egyszer sátortemplom felállításával evangelizáltunk az emberek felé.

Az ezredforduló a gyülekezet életében is változást hozott. Nemeshegyi Zoltán lelkipásztor kezdte meg szolgálatát, melyet 2012 márciusáig végzett. Ez idő alatt 38 bemerítkezővel gyarapodott gyülekezetünk. Az ifjúság rend szerint elkísérte és támogatta vendégszolgálatait. 2006-tól Nemeshegyi testvér kezdeményezésére tartunk évenként pedagógus napot, melyre városunk pedagógusait hívjuk. Ez idő alatt került sor imatermünk és az előtér bővítésére.

A gyülekezet jelenlegi lelkipásztora, Horváth Zsolt, aki 2013. március óta végez szolgálatot. 2015-ben a gyülekezetnek 160 felnőtt tagja van, és több mint száz gyermek és családtag tartozik a közösséghez.

 

A gyülekezet lelki pásztorai voltak:

Szabó András (1902-1908)
Joó Ferenc (1910–1913)
Búzi Károly (1913–1915)
Kalocsa Lajos (1922-1923)
Mészáros Sándor (1924–1926)
Dr. Tresánszki Vilmos (1934-1949)
Ruszcsák György (1949-1950)
Dajka József (1951-1954)
Hetényi Pál (1954–1961)
Kovács Géza (1961–1964)
Háló Gyula (1964–1971)
Fodor János (1971–1986)
László Imre (1986–1993)
Kiss Tibor (1994–1997)
Nemeshegyi Zoltán (2000-2012)

Postacím

Ócsai Baptista Gyülekezet

2364 Ócsa
Kiss Ernő utca 14.

 

Támogatás

Megközelíthetőség

Email

Papp Barnabás (lelkipásztor):
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Csordás Gyula (gyülekezetvezető):
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Telefonszámok

Papp Barnabás (lelkipásztor):
+36 20 886 1293

Csordás Gyula (gyülekezetvezető):
+36 30 455 0044